"A lépteimet visszaverte a néma vízhang. Lágy, kis lépésekkel lassan indultam el. Háttal állt nekem." *Gondolom ez eddig világos.
"Az arcomon a vékony szívszorító hangra könnyek csorogtak le." *a lány énekelt.*
"Szinte magam előtt láttam csillogó szemeit." *A fagyin szokott olyan színes szórós cukordarabka lenni.*
"Még mindig nem fordult meg. Nem hallotta meg a lépteim. Lassan odaértem mellé. Hát... jobban mondva mögé. " *Ezt is értitek ugye?*
"Végig simítottam a karjain, mire ijedten felnézett rám." *Kicsit megijedt, mert nem vette észre.*
"A szemeiben csak fájdalmat, és szomorúságot láttam." *Tudjátok van a filmekben, hogy a gyereknek 'leesik' a fagyija.:D*
"Tudtam, hogy nem számított rám." *Ez érthető?*
"A szeme előtt vékony könnyfátyol jelent meg." **
"Szó nélkül átöleltem." *Nem szólaltamk meg csak megöleltem.*
"Lenéztem oda. Csak bámúltam" *A kukára nézett, a pult mellett, mert oda dobták ki a 'lecsúszott' fagyit. :D*
"Szomorúan, mélyen hosszat sóhajtottam, s magamhoz szorítottam Őt." *A lányt... Nem a kukát XD...!*
"Sejtettem, hogy itt találom." *A konyhában játszódik.*
"Szinte csak esténként mozdul el innen." *Még kicsi hozzá, hogy elmenjen dolgozni.*
"Szerette. Látszik rajta. Én is szerettem..." *Mindketten szeretik a fagyit*
"Nincs miért tagadni többé." *Ezt nem tom mér írtam, de érthető nem?*
"Szerintem egyértelmű..." *Hát igen... Egyértelmű... XD*
" l "
" l "
"\/" *Menj lejjebb!*
"MINDENKI SZERETI A FAGYIT!" *EGYÉRTELMŰ NEM?!?!?!?!?!?!